2016. október 2., vasárnap

Elkiabaltam

Ma ujbol katasztrofalis napunk volt...gyonyoru meleg,napsuteses nap,gondoltam az allatsimogatoban ugyse sokan lesznek.Csak a fel varos volt ott.A vege fele oriasi hiszti kerekedett,nem is ertem mi volt az oka...avagy de igen,nem engedtem leesni a  csuszdarol.
Szerencsere Ezrara csak a bejaraton kivul jott ra a hiszti,de igy is mire a lanyommal a  kocsihoz cipeltuk oket,olyanok voltak,mint a  kismalacok ,a porban fetrengestol.
Szerencsere legalabb az autoban nem volt gond veluk.
Es talalkoztam egy anyukaval,akivel egyutt voltunk a  korhazban,nagyon orultem neki,sokszor eszembe jutott azota....november vegen ismet szul.Hu,en nem hiszem,hogy bevallalnam 😁


Amugy talan ez a 3. alkalom,hogy itt jartunk veluk.Csak par haziallat van,de most nagyon szerettek,eddig nem igazan erdekelte oket.Ezra tobbszor visszament megnezni a malacokat.Melissa szedegette a  kukorica szemeket es dobalta   be oket egyenkent a  keritesen at, a kacsaknak...siman ellettek volna ott estig.Habkent a  tortan ,a kacsakkal szemben egy kis kakas volt,aki folyton kukerolt.Nagyon elveztek.


1 megjegyzés:

fenci írta...

Én úgy emlékszem nálunk nem volt hiszti... de az is lehet, hogy elfelejtettem :-) az ilyen helyzetekben - szerencsére - az ember agya szelektál és csak a jó marad meg. Más tanácsot nem tudok adni, mint kitartás, ez is elmúlik egyszer, csa ki kell birni... (és nagyon sokszor voltam igy én is, amikor elmondtam, hogy húúú de jó most . akkor biztos rossz lett :-)